- Sok más európai várossal ellentétben Szabadka központja felett nem egy székesegyház vagy templom dominál, hanem a városháza.
- Elhelyezkedése, méretei és a szecesszió magyar változatának díszes építészeti elemei teszik a város fő látványosságává és szimbólumává.
- Az épület 1908. és 1910. között épült, belső dekorációját pedig 1912-ben fejezték be.
- A szabadkai városházát Komor Marcell és Jakab Dezső kiváló budapesti zsidó építészek tervezték.
- Lechner Ödönnek (1845 – 1914), a magyar szecessziós építészet megalapítájának, voltak a legjobb diákjai.
- A városháza a maga nagyságával, szerkezetével és újításaival, mint például az elektromos világítás, központi fűtés, felvonó és még sorolhatnánk, egyértelműen kifejezi a benne rejlő erőt valamint a haladásra és növekedésre való törekvést.
- Szabadka a gazdasági fellendülés korszakát élte és polgárai szerették volna ezt ki is fejezni. Ehhez hasonlóan a zsidó közösseg a zsinagóga építése által szerette volna kifejezni jelenlétét és szerepét a városban.
- Az épületnek a funkcionalitás és a korszerűség, illetve a különböző művészeti ágak – az építészet, képző- és iparművészet – szerves egybefonódása adja valós értékét, de ami látogatóit a leginkább elkápráztatja, az kétségkívül gazdag díszítettsége.
