A Zombori Városi Múzeum – Késő középkor, Dr. Laza Kostić szalonja

Látogasson el a Zombori Városi Múzeumba — a Nyugat-Bácska egyetlen komplex múzeumába, ahol mintegy ezer kiállított tárgy tekinthető meg az állandó tárlaton.

© G.Muzej Sombor

Trg Republike 4

K–P 8.00–19.00 Szo–V 9.00–13.00 Hétfőn zárva.
+381 25 412728
https://gms.rs/

Látogasson el a Zombori Városi Múzeumba — a Nyugat-Bácska egyetlen komplex múzeumába, ahol mintegy ezer kiállított tárgy tekinthető meg az állandó tárlaton.

U ovoj turi upoznajte se sa:

... © G.Muzej Sombor

Zombor az oszmán korszakban

A török uralom zombori időszakát még mindig nem kutatták kellően; a 147 éves oszmán jelenlétről szóló legjelentősebb forrás Evliya Çelebi útleírása, aki 1665-ben járt és élt Zomborban A város török kori makettje az ő feljegyzései alapján készült, bemutatva a település iszlám jellegét.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

A Szabad Királyi Város Oklevele

Zombor két évig tartó küzdelem után nyerte el a szabad királyi városi rangot Parčetić Márton vezetésével Mária Terézia 1749. február 17-én írta alá az oklevelet, amely nemesi státuszt és két pozsonyi képviselőt biztosított A város fejlődése ekkor indult meg, és a többnemzetiségű, vallási egyenlőségen alapuló közösség lett Zombor legnagyobb értéke.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Dr. Laza Kostić szalonja

• A szalon a 19. század második felének hangulatát idézi. Dr. Laza Kostić (1841–1910) költő, drámaíró, esztéta és jogász volt, Miletić bizalmasa. 1895-től feleségével, Julijana Palanačkival Zomborban élt, ahol jelentős hatást gyakorolt a város kulturális és politikai életére.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Városi élet Zomborban

• A város 1749-es felszabadítása után elsőként iskolák nyíltak. Avram Mrazović 1778-ban megalapította a szerb tanítóképzőt, a Normát • Más nemzetiségek is működtettek felekezeti iskolákat, majd 1872-ben állami gimnázium nyílt. 1870–1941 között a kultúra és sport virágzott; Zombor így vált Vajdaság egyik kulturális központjává

Opširnije
... © G.Muzej Sombor

Ernest Bošnjak

• A zombori születésű Ernest Bošnjak (1876) a jugoszláv filmművészet úttörője, a Metro–Goldwyn–Mayer egyik alapítója. Némafilmeket vetített a Városi Színházban, majd Zombor első mozijában. • 1923-ban elkészítette a jugoszláv film első játékfilmjét: „Hogyan fogjunk férjet”.

Opširnije
Copyright:

A mű minden szerzői joga © a Zombori Városi Múzeumé. A Creative Commons licenc alatt álló anyag külön jelölve van. A megvalósítást a Szerb Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Minisztériuma támogatta, 2021-ben.