U ovoj turi upoznajte se sa:
A szabadkai zsidóság története
Az első zsidó családok 1775-ben telepedtek le Szabadka elővárosában. Később a zsidó közösség engedélyt kért arra, hogy saját hitközséget alapítson. A 19. század elején megépült az első zsinagóga. Ez idő tájt Szabadkán 43 zsidó család élt. Kinevezték az első rabbit, és a közösség fejlődni, gyarapodni kezdett. A környezet is elfogadta...
Városi Múzeum, Dömötör Miksa-palota
A palota egykori tulajdonosai és lakói jelentős nyomot hagytak Szabadka történetében az egészségügy, az újságírás, de a kisipar és a művészetek terén is. A palotát 1906-ban dr. Dömötör Miksa orvos és sokoldalú értelmiségi építtette a budapesti Vágó fivérek tervei alapján. A két világháború között itt működött annak a napilapnak a...
BrummerMurália
A zsidók szempontjából kedvező törvények a 19. század második felében különféle üzleti lehetőségeket teremtettek számukra.Tudással felvértezve, az újításokra nyitottan, ők váltak Szabadka korszerűsítésének és iparosításának fő pillérévé. Brummer Gyula (1870. Szabadka – 1944. Auschwitz) 1904-ben megalapította az első szabadkai cukorka- és csokoládégyárat, ahol süteményeket, kekszet és mézeskalácsot gyártott. Mára mindebből...
Az egykori zsidó kórház
A zsidó kórházat 1923-ban alapították, és 1936-ban költözött át a ma Đuro Đaković nevét viselő utcában található épületbe. A szegény zsidókat itt ingyen gyógykezelték, az alacsony jövedelemmel rendelkezők pedig az ellátásért csak pár dinárt fizettek naponta. A kórház bevételeit többnyire adományokból szerezte, és kapui nem csak a zsidók számára álltak...
A gettó és a holokauszt
A hitleri Németország 1941. április 6-án intézett támadást Jugoszlávia ellen, majd ezután Magyarország megszállta Bácskát. Kezdetben a zsidókat nem hurcolták tömegesen koncentrációs táborokba, ehelyett a férfiakat kényszermunkára fogták, vagy a keleti frontra szállították őket, hogy Magyarország keleti vidékeit megtisztítsák az aknamezőktől. Miután a német csapatok megszállták Magyarországot, 1944. április 19-én...
Az egykori Takarék-pénztár épülete
Ezt az épületet két zsidó műépítész: Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte a szecesszió magyar változatának stílusában 1907-ben, a zsinagóga és a városháza megtervezése között. Egykor az egyetlen bank volt a város főutcáján. A bank mellett a földszinten étterem működött, az emeleten pedig lakások voltak. Az épület alapvető rendeltetésére utalnak...
Ruff József palotája
Apja 1909-ben bekövetkezett halála után Ruff József anyjával és fivérével, Adolffal Szabadkára költözött. Nagybátyjuk Brummer Gyula, az első szabadkai édesség- és csokoládégyár tulajdonosának példáját követve a fivérek 1917-ben megnyitották saját édességgyárukat. Miután Adolf 1921-ben elhunyt, József egyedül vezette tovább a gyárat, 1942-ig, amikor is a magyar hatóságok megszüntették a cukor...
A zsidó írók Kiš, Csáth és Munk mellszobrai
Danilo Kiš író, költő, műfordító és esszéíró Szabadkán született 1935. február 22-én és Párizsban halt meg 1989. október 15-én. Legismertebb művei a Korai bánat, a Fövenyóra, a Kert, hamu, a Borisz Davidovics síremléke, A holtak enciklopédiája, és az Anatómiai lecke. Kiš csak korai gyermekkorát töltötte Szabadkán, így műveiben magát a...
Az egykori Magyar Általános Hitelbank
A banképület 1911-ben épült a geometriai formákat kedvelő bécsi szecesszió stílusában. Tervezője a budapesti zsidó műépítész, Hajós Alfréd volt, akiről érdekes megjegyezni, hogy az 1896-ban Athénban megrendezett első modernkori olimpiai játékon két aranyérmet szerzett gyorsúszásban 1924-ben pedig olimpiai érmet nyert az építészet kategóriában, ugyanis az 1912. és 1948. között megrendezett...
cc_Prissantenbär_CC-BY-SA-3.0
cc_Mister No_CC-BY-3.0
A szabadkai városháza
Sok más európai várossal ellentétben Szabadka központja felett nem egy székesegyház vagy templom dominál, hanem a városháza. Elhelyezkedése, méretei és a szecesszió magyar változatának díszes építészeti elemei teszik a város fő látványosságává és szimbólumává. Az épület 1908. és 1910. között épült, belső dekorációját pedig 1912-ben fejezték be. A szabadkai városházát...
Komor és Jakab síremléke
A budapesti építészek Komor Marcell (1868 – 1944) és Jakab Dezső (1864 – 1932) voltak a szecessziós építészet legjelentősebb képviselői Szabadkán. Az ő terveik alapján készültek többek között a szabadkai zsinagóga, a városháza, a palicsi fürdőkomplexum és más egyéb épületek Szabadkán. Mellszobraikt, melyeket Sava Halugina szobrász készített, 2005-ben helyezték el...
cc_ Ванилица_CC-BY-SA-4.0
cc_Marko Stanojević_CC-BY-SA-4.0
A szabadkai zsinagóga
A szabadkai zsinagóga monumentális épülete 1902-ben épült Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti műépítészek tervei alapján Vitathatatlan művészi és esztétikai értéke mellett kivételessége abban áll, hogy az egyetlen olyan zsinagóga Európában, amely a szecesszió magyar változatának jegyeit viseli. Ki kell továbbá emelni, hogy a szabadkai zsinagóga a maga korában szerkezeti,...