Trg Republike 4
Látogasson el a Zombori Városi Múzeumba — a Nyugat-Bácska egyetlen komplex múzeumába, ahol mintegy ezer kiállított tárgy tekinthető meg az állandó tárlaton.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
A kézművesség alapvető szerepet játszott a gazdaság, a kereskedelem és az ipar működésében. A múzeum mintegy 2000 tárgyat őriz, köztük teljes műhelyfelszereléseket is Zomborban ma is működik konflis szolgálat; a múzeum megőrizte az 1920-ból származó „Kis Viktória” kocsit. A nyeregkészítők, kovácsok és kerékgyártók munkáira naponta szükség volt.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A vajdasági hagyományos kultúrában a szőttes elsősorban díszes ágytakaró volt • A döngölt földpadlós parasztházakban az ágyon, majd az asztalon és a falon is helyet kapott • A szőnyegkészítés központja a zombori határban fekvő Stapar falu volt, ahol a szőttesek félig kézműipari termékké váltak.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
A fejviselet a nő társadalmi státuszát jelezte; minden változás új darabot hozott A vajdasági szerb esküvői szokás szerint a menyasszony a házasság napján kapta meg az asszonyi fejfedőt, amelyet ünnepeken, templomban, látogatásokon és vasárnapokon viselt A menyasszonyi ubrađaj több jellegzetes elemből áll.
© G.Muzej Sombor
A vajdasági parasztház fejlődését az osztrák építési szabályok határozták meg, igazodva a monarchia legszélesebb társadalmi rétegéhez: a falusi lakossághoz Ebből idővel sajátos, funkcionális és helytakarékos építészeti stílus alakult ki.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
A múzeum 54 darabból álló, értékes üvegikon-gyűjteményt őriz, melyeket autodidakta festők készítettek Élénk színek és népi díszítés jellemzi őket, bizánci és barokk hatásokkal A mesterek a Balkán déli vidékeiről érkeztek, és a vajdasági ortodox hívek számára festettek.
© G.Muzej Sombor
• A tér elsősorban vallási témáknak ad helyet. A 20. század elejéig az egyházi festészet volt a művészi kifejezés fő formája • Arsenije Vujić 1796-os ikonja, Szűz Mária a Kis Jézussal, arany háttérrel készült, a bizánci hagyományokra utalva.
© G.Muzej Sombor
• A historizmus a 19. század második felének kedvelt stílusa volt, amely a barokk, gótikus és rokokó elemeit vegyítette • A múzeum egyik legkedveltebb darabja a Zsolnay-kerámiával díszített kályha, a pécsi mesterek kiemelkedő műremeke.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A 19. század második felében Európában divatba jöttek a történeti stílusok • A gazdag polgárság fényt, kényelmet és pompát keresett, amelyet leginkább a rokokó újjászületése elégített ki • A neo-rokokó gyorsan elterjedt Franciaországból Európa-szerte, különösen Bécsben.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A portrégaléria a 19. századtól az iki háború közötti időszakig mutatja be Zombor nevezetes polgárait • A legtöbb mű Uroš Predićtől, a bécsi akadémiai realizmus mestertől származik • Láthatók Grigorijević Jelisaveta, Pavle Paphazi polgármester, Joca Lalošević és mások portréi, valamint Avram Mrazović és Niko Mihajlović képei.
© G.Muzej Sombor
A művészeti gyűjtemény kiemelt darabja Tan Mor 1875-ös Sisi-portréja, amely az 1867-es kiegyezés tiszteletére készült, amikor Ferenc Józsefet és Erzsébetet magyar királlyá és királynévá koronázták
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
A programot Milan Konjović indította 1961-ben. A gyűjteményben olyan jugoszláv művészek alkotásai találhatók, mint Zora Petrović, Edo Murtić, Lazar Vozarević, Miodrag B. Protić, Voja Stanić, Vladimir Veličković és mások.
A mű minden szerzői joga © a Zombori Városi Múzeumé. A Creative Commons licenc alatt álló anyag külön jelölve van. A megvalósítást a Szerb Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Minisztériuma támogatta, 2021-ben.