Trg Republike 4, Sombor, 25100
Látogasson el a Zombori Városi Múzeumba — a Nyugat-Bácska egyetlen komplex múzeumába, ahol mintegy ezer kiállított tárgy tekinthető meg az állandó tárlaton.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A zombori Városi Múzeum a térség hagyományainak, történelmének és kultúrájának őrzője. A Bács-Bodrog Vármegyei Történeti Társaság 1883-as alakuló ülése a múzeum előzménye. • A múzeum 1945. október 27-én nyílt meg a mai épületben, Julius Lederer házában, és mára Sombor, Apatin, Odžaci és Kula kulturális intézménye.
© G.Muzej Sombor
• A napórát kb. 1850-ben festette Jovan Čokor professzor a ferences kolostor falára. Tréfás-szarkasztikus üzenete („Ezek közül az egyik az utolsó napod”) az élet mulandóságára figyelmeztet • A zombori napóra az egyetlen ilyen fennmaradt freskótechnikájú barokk szimbolikájú óra Szerbiában.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A múzeum őskori gyűjteménye a folyamatos emberi jelenlétet igazolja a mezolitikumtól. A Magareći Mlin előkerült koponyatöredékei Bačka legkorábbi lakóját jelzik • A Bač melletti Topola lelőhely két, zsugorított helyzetben talált neolitikus temetkezése (Kr. e. 6066–5985) a kiállítás kiemelkedő darabja.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A bronzkort gazdagon díszített kerámia és fémművesség jellemzi, melyet az ékszer- és szerszámöntő formák is bizonyítanak. A halomsíros (Hügelgräber) kultúra fontos volt Sombor térségében. • A Vaskó-Dályai csoport az urnasíros kultúra továbbélése, melyet főként nekropoliszok alapján ismerünk; legismertebb a doroszlói.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A Kr. u. 1–4. században szarmata törzsek lakták Bačka és Banat területét, jelentős etnikai és gazdasági változásokat hozva • A római–szarmata kapcsolatok háborúktól a kereskedelmi együttműködésig váltakoztak • A sziváci római lovassági sisak kiemelkedő bizonyítéka a római hadsereg jelenlétének a Duna-limesen túli „barbár” területen.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A legkorábbi tárgyak a népvándorlás korából származnak, amikor a hun nyomás hatására számos nép – germánok, gepidák, alánok, szlávok, hunok, avarok – vándorolt a Kárpát-medencében és a Fekete-tenger vidékén • Bačka története ekkor a Pannon-síkság változásaival együtt alakult.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A gyűjtemény a 4. század közepétől a 19. század elejéig terjedő anyagi kultúrát mutatja be, különböző temetők és középkori települések feltárásaiból • A középkori gyűrűk a leggyakoribb leletek: egyszerű daraboktól a masszív, markáns profilú, illetve díszes, luxus kivitelű példányokig.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
• A 11–12. századi román kori szakrális építészet kivételes példája a Staro Selo-i kőfaragvány, amelyet a Duna-sziget eróziója tárt fel • Itt egy egyhajós templom és kolostor maradványai kerültek elő. A 15. században említett Bartan erődítmény egyedülálló árterületi védelmi rendszerrel rendelkezett; a környező domonkos kolostorról részleges adataink vannak.
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
© G.Muzej Sombor
Imre Fray (1885–1954) zombori bíró és szenvedélyes gyűjtő már diákként jelentős numizmatikai anyaggal rendelkezett 1952-ben mintegy 12 000 darabos pénzgyűjteményét és kb. 3000 kötetes szakmai könyvtárát a Városi Múzeumnak adományozta.
A mű minden szerzői joga © a Zombori Városi Múzeumé. A Creative Commons licenc alatt álló anyag külön jelölve van. A megvalósítást a Szerb Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Minisztériuma támogatta, 2021-ben.