Suvača

Látogasson el Suvačába, Szerbia egyetlen fennmaradt lóerős malmába, és fedezze fel a liszt előállításának módszerét 100 évvel ezelőtt!

Nemanjina 118, Kikinda 23300

Kedd – Szombat 10:00–16:00 (áprilistól októberig) Vasárnap és hétfőn zárva
+381 230 421 239

Látogasson el Suvačába, Szerbia egyetlen fennmaradt lóerős malmába, és fedezze fel a liszt előállításának módszerét 100 évvel ezelőtt!

U ovoj turi upoznajte se sa:

...

A szabadkai zsidóság története

Az első zsidó családok 1775-ben telepedtek le Szabadka elővárosában. Később a zsidó közösség engedélyt kért arra, hogy saját hitközséget alapítson. A 19. század elején megépült az első zsinagóga. Ez idő tájt Szabadkán 43 zsidó család élt. Kinevezték az első rabbit, és a közösség fejlődni, gyarapodni kezdett. A környezet is elfogadta...

Opširnije
...
...

Városi Múzeum, Dömötör Miksa-palota

A palota egykori tulajdonosai és lakói jelentős nyomot hagytak Szabadka történetében az egészségügy, az újságírás, de a kisipar és a művészetek terén is. A palotát 1906-ban dr. Dömötör Miksa orvos és sokoldalú értelmiségi építtette a budapesti Vágó fivérek tervei alapján. A két világháború között itt működött annak a napilapnak a...

Opširnije
...
...

BrummerMurália

A zsidók szempontjából kedvező törvények a 19. század második felében különféle üzleti lehetőségeket teremtettek számukra.Tudással felvértezve, az újításokra nyitottan, ők váltak Szabadka korszerűsítésének és iparosításának fő pillérévé. Brummer Gyula (1870. Szabadka – 1944. Auschwitz) 1904-ben megalapította az első szabadkai cukorka- és csokoládégyárat, ahol süteményeket, kekszet és mézeskalácsot gyártott. Mára mindebből...

Opširnije
...
...
...

Az egykori zsidó kórház

A zsidó kórházat 1923-ban alapították, és 1936-ban költözött át a ma Đuro Đaković nevét viselő utcában található épületbe. A szegény zsidókat itt ingyen gyógykezelték, az alacsony jövedelemmel rendelkezők pedig az ellátásért csak pár dinárt fizettek naponta. A kórház bevételeit többnyire adományokból szerezte, és kapui nem csak a zsidók számára álltak...

Opširnije
...
...
...

A gettó és a holokauszt

A hitleri Németország 1941. április 6-án intézett támadást Jugoszlávia ellen, majd ezután Magyarország megszállta Bácskát. Kezdetben a zsidókat nem hurcolták tömegesen koncentrációs táborokba, ehelyett a férfiakat kényszermunkára fogták, vagy a keleti frontra szállították őket, hogy Magyarország keleti vidékeit megtisztítsák az aknamezőktől. Miután a német csapatok megszállták Magyarországot, 1944. április 19-én...

Opširnije
...
...
...

Az egykori Takarék-pénztár épülete

Ezt az épületet két zsidó műépítész: Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte a szecesszió magyar változatának stílusában 1907-ben, a zsinagóga és a városháza megtervezése között. Egykor az egyetlen bank volt a város főutcáján. A bank mellett a földszinten étterem működött, az emeleten pedig lakások voltak. Az épület alapvető rendeltetésére utalnak...

Opširnije
...
...
...

Ruff József palotája

Apja 1909-ben bekövetkezett halála után Ruff József anyjával és fivérével, Adolffal Szabadkára költözött. Nagybátyjuk Brummer Gyula, az első szabadkai édesség- és csokoládégyár tulajdonosának példáját követve a fivérek 1917-ben megnyitották saját édességgyárukat. Miután Adolf 1921-ben elhunyt, József egyedül vezette tovább a gyárat, 1942-ig, amikor is a magyar hatóságok megszüntették a cukor...

Opširnije
...
...
...

A zsidó írók Kiš, Csáth és Munk mellszobrai

Danilo Kiš író, költő, műfordító és esszéíró Szabadkán született 1935. február 22-én és Párizsban halt meg 1989. október 15-én. Legismertebb művei a Korai bánat, a Fövenyóra, a Kert, hamu, a Borisz Davidovics síremléke, A holtak enciklopédiája, és az Anatómiai lecke. Kiš csak korai gyermekkorát töltötte Szabadkán, így műveiben magát a...

Opširnije
...
...
...

Az egykori Magyar Általános Hitelbank

A banképület 1911-ben épült a geometriai formákat kedvelő bécsi szecesszió stílusában. Tervezője a budapesti zsidó műépítész, Hajós Alfréd volt, akiről érdekes megjegyezni, hogy az 1896-ban Athénban megrendezett első modernkori olimpiai játékon két aranyérmet szerzett gyorsúszásban 1924-ben pedig olimpiai érmet nyert az építészet kategóriában, ugyanis az 1912. és 1948. között megrendezett...

Opširnije
... cc_Prissantenbär_CC-BY-SA-3.0
... cc_Mister No_CC-BY-3.0
...

A szabadkai városháza

Sok más európai várossal ellentétben Szabadka központja felett nem egy székesegyház vagy templom dominál, hanem a városháza. Elhelyezkedése, méretei és a szecesszió magyar változatának díszes építészeti elemei teszik a város fő látványosságává és szimbólumává. Az épület 1908. és 1910. között épült, belső dekorációját pedig 1912-ben fejezték be. A szabadkai városházát...

Opširnije
...

Komor és Jakab síremléke

A budapesti építészek Komor Marcell (1868 – 1944) és Jakab Dezső (1864 – 1932) voltak a szecessziós építészet legjelentősebb képviselői Szabadkán. Az ő terveik alapján készültek többek között a szabadkai zsinagóga, a városháza, a palicsi fürdőkomplexum és más egyéb épületek Szabadkán. Mellszobraikt, melyeket Sava Halugina szobrász készített, 2005-ben helyezték el...

Opširnije
... cc_ Ванилица_CC-BY-SA-4.0
...
... cc_Marko Stanojević_CC-BY-SA-4.0

A szabadkai zsinagóga

A szabadkai zsinagóga monumentális épülete 1902-ben épült Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti műépítészek tervei alapján Vitathatatlan művészi és esztétikai értéke mellett kivételessége abban áll, hogy az egyetlen olyan zsinagóga Európában, amely a szecesszió magyar változatának jegyeit viseli. Ki kell továbbá emelni, hogy a szabadkai zsinagóga a maga korában szerkezeti,...

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Üdvözöljük a Konjović Galériában

A Milan Konjović Galéria hivatalosan 1966. szeptember 10-én nyílt meg, Milan Konjović 500 válogatott alkotásával A galéria a város első gyógyszertárának helyén épült egyemeletes barokk épületben található. Az épület 1838-ban épült A galériában ma összesen 1084 alkotás található, melyeket állandó retrospektív és tematikus kiállítások formájában mutatnak be a nagyközönségnek, amelyeken...

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Milan Konjović életrajza

Milan Konjović, a 20. század kiemelkedő festője 1898-ban született Zomborban. Már egészen fiatalon megmutatja kivételes művészi tehetségét Tizenhat éves gimnazistaként 1914-ben a Zombori Gimnázium első kiállításán mutatta be első munkáit 1919-ben iratkozott be a prágai Képzőművészeti Akadémiára, majd Prága után Bécsben, Berlinben, Münchenben és Drezdában folytatta tanulmányait 1924-ben Párizsba érkezett,...

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Korai korszak

A korai szakasz az 1913-1928 közötti időszakot foglalja magában évek Konjović orientációja a kubizmuson kívül a cézanneizmusra, kubizmusra és neoklasszicizmusra jellemző stilisztikai kifejezésre irányul Miután 1924-től Párizsban tartózkodott, teljesen az expresszionista festőnek szentelte magát

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Kék korszak

Az 1929-től 1933-ig tartó kék szakasz a festői érettség kezdetét jelenti, alkotásai magas művészi színvonalúvá válnak Mint elismert külföldi festő 1931-ben Párizsban, Konjović első önálló kiállítását a Bing Galériában tartotta 1932-ben visszatért hazájába, és két nagy kiállítást rendezett Belgrádban és Zágrábban

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Vörös korszak

Az 1934-től 1940-ig tartó időszak magában foglalja a Vörös fázisát. Ez a fázis a művész teljes érettségét jelképezi, amelyben több mint 500 alkotás születik Az ebből az időszakból származó festményeken észrevehető a meleg színek túlsúlya Konjović szülőföldjének, tájainak, embereknek és környezetének festésének szentelte magát, és mindenre rányomja a maga hiteles...

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Szürke korszak

A művész kreativitásának szürke szakasza az 1941-től 1952-ig tartó időszakot öleli fel A második világháború nehéz évei és a németországi osnabriki hadifogság, valamint a háború utáni válságos évek rövid időre megállítják Konjović kivételes fejlődési útját Az ebből az időszakból származó, visszafogottabb színvilágú, domináns szürkésbarna tónusú, vastag pasztarétegű alkotások a valóság...

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Kolorista korszak

A kolorista szakasz a művész 1952 után kezdődött és a következő hét évig tartó alkotói időszakát reprezentálja Végül az ötvenes években Konjović visszatért szenvedélyes és lendületes festészetéhez A Nature Morte 53 című képet 1953-ban festette, határnak nevezte és ezzel korlátozta kreativitását ebben az évben és az említett év után

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Asszociatív korszak

Az asszociatív szakasz a művész 1960-ban kezdődő és 1985-ig tartó alkotói időszakát reprezentálja Az objektivitás részleges feladása, a kompozíció, forma, szín és forma átültetése; ahol a látott csak ösztönzővé válik, Konjović kreativitásának új szakaszát sejteti 1985-ben Konjović kreativitását egy retrospektív antológiai kiállítás koronázta meg a párizsi Grand Palais galériában 1987-ben...

Opširnije
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic
... © Galerija Konjovic

Bizánci korszak

Konjović festészetének a bizánci művészet, ikonok és freskók ihlette késői korszakát fehér vagy bizánci szakasznak nevezik, és a teremtés 1985 és 1990 közötti időszakát jelzi A bizánci festészet szigorú szabályaival és elveivel átülteti autentikus expresszionista kifejezésébe

Opširnije
... © Galerija Konjovic

Vera Konjović Amidžić adománya

A Milan Konjović Galéria lenyűgöző gyűjteményét jelentősen gazdagította Vera Konjović-Amidzić adománya, aki 2002-ben Milan Konjović 17 képét ajándékozta a Galériának

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Üdvözlet

• A zombori Városi Múzeum a térség hagyományainak, történelmének és kultúrájának őrzője. A Bács-Bodrog Vármegyei Történeti Társaság 1883-as alakuló ülése a múzeum előzménye. • A múzeum 1945. október 27-én nyílt meg a mai épületben, Julius Lederer házában, és mára Sombor, Apatin, Odžaci és Kula kulturális intézménye.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor

A napóra

• A napórát kb. 1850-ben festette Jovan Čokor professzor a ferences kolostor falára. Tréfás-szarkasztikus üzenete („Ezek közül az egyik az utolsó napod”) az élet mulandóságára figyelmeztet • A zombori napóra az egyetlen ilyen fennmaradt freskótechnikájú barokk szimbolikájú óra Szerbiában.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Neolitikum

• A múzeum őskori gyűjteménye a folyamatos emberi jelenlétet igazolja a mezolitikumtól. A Magareći Mlin előkerült koponyatöredékei Bačka legkorábbi lakóját jelzik • A Bač melletti Topola lelőhely két, zsugorított helyzetben talált neolitikus temetkezése (Kr. e. 6066–5985) a kiállítás kiemelkedő darabja.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Bronz- és vaskori kultúrák

• A bronzkort gazdagon díszített kerámia és fémművesség jellemzi, melyet az ékszer- és szerszámöntő formák is bizonyítanak. A halomsíros (Hügelgräber) kultúra fontos volt Sombor térségében. • A Vaskó-Dályai csoport az urnasíros kultúra továbbélése, melyet főként nekropoliszok alapján ismerünk; legismertebb a doroszlói.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Klasszikus ókor

• A Kr. u. 1–4. században szarmata törzsek lakták Bačka és Banat területét, jelentős etnikai és gazdasági változásokat hozva • A római–szarmata kapcsolatok háborúktól a kereskedelmi együttműködésig váltakoztak • A sziváci római lovassági sisak kiemelkedő bizonyítéka a római hadsereg jelenlétének a Duna-limesen túli „barbár” területen.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Népvándorlás kora

• A legkorábbi tárgyak a népvándorlás korából származnak, amikor a hun nyomás hatására számos nép – germánok, gepidák, alánok, szlávok, hunok, avarok – vándorolt a Kárpát-medencében és a Fekete-tenger vidékén • Bačka története ekkor a Pannon-síkság változásaival együtt alakult.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Középkori gyűjtemény

• A gyűjtemény a 4. század közepétől a 19. század elejéig terjedő anyagi kultúrát mutatja be, különböző temetők és középkori települések feltárásaiból • A középkori gyűrűk a leggyakoribb leletek: egyszerű daraboktól a masszív, markáns profilú, illetve díszes, luxus kivitelű példányokig.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Staro Selo lelőhely

• A 11–12. századi román kori szakrális építészet kivételes példája a Staro Selo-i kőfaragvány, amelyet a Duna-sziget eróziója tárt fel • Itt egy egyhajós templom és kolostor maradványai kerültek elő. A 15. században említett Bartan erődítmény egyedülálló árterületi védelmi rendszerrel rendelkezett; a környező domonkos kolostorról részleges adataink vannak.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Numizmatika

Imre Fray (1885–1954) zombori bíró és szenvedélyes gyűjtő már diákként jelentős numizmatikai anyaggal rendelkezett 1952-ben mintegy 12 000 darabos pénzgyűjteményét és kb. 3000 kötetes szakmai könyvtárát a Városi Múzeumnak adományozta.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor

Zombor az oszmán korszakban

A török uralom zombori időszakát még mindig nem kutatták kellően; a 147 éves oszmán jelenlétről szóló legjelentősebb forrás Evliya Çelebi útleírása, aki 1665-ben járt és élt Zomborban A város török kori makettje az ő feljegyzései alapján készült, bemutatva a település iszlám jellegét.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

A Szabad Királyi Város Oklevele

Zombor két évig tartó küzdelem után nyerte el a szabad királyi városi rangot Parčetić Márton vezetésével Mária Terézia 1749. február 17-én írta alá az oklevelet, amely nemesi státuszt és két pozsonyi képviselőt biztosított A város fejlődése ekkor indult meg, és a többnemzetiségű, vallási egyenlőségen alapuló közösség lett Zombor legnagyobb értéke.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Dr. Laza Kostić szalonja

• A szalon a 19. század második felének hangulatát idézi. Dr. Laza Kostić (1841–1910) költő, drámaíró, esztéta és jogász volt, Miletić bizalmasa. 1895-től feleségével, Julijana Palanačkival Zomborban élt, ahol jelentős hatást gyakorolt a város kulturális és politikai életére.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Városi élet Zomborban

• A város 1749-es felszabadítása után elsőként iskolák nyíltak. Avram Mrazović 1778-ban megalapította a szerb tanítóképzőt, a Normát • Más nemzetiségek is működtettek felekezeti iskolákat, majd 1872-ben állami gimnázium nyílt. 1870–1941 között a kultúra és sport virágzott; Zombor így vált Vajdaság egyik kulturális központjává

Opširnije
... © G.Muzej Sombor

Ernest Bošnjak

• A zombori születésű Ernest Bošnjak (1876) a jugoszláv filmművészet úttörője, a Metro–Goldwyn–Mayer egyik alapítója. Némafilmeket vetített a Városi Színházban, majd Zombor első mozijában. • 1923-ban elkészítette a jugoszláv film első játékfilmjét: „Hogyan fogjunk férjet”.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Régi mesterségek

A kézművesség alapvető szerepet játszott a gazdaság, a kereskedelem és az ipar működésében. A múzeum mintegy 2000 tárgyat őriz, köztük teljes műhelyfelszereléseket is Zomborban ma is működik konflis szolgálat; a múzeum megőrizte az 1920-ból származó „Kis Viktória” kocsit. A nyeregkészítők, kovácsok és kerékgyártók munkáira naponta szükség volt.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Stapari szőttesek

• A vajdasági hagyományos kultúrában a szőttes elsősorban díszes ágytakaró volt • A döngölt földpadlós parasztházakban az ágyon, majd az asztalon és a falon is helyet kapott • A szőnyegkészítés központja a zombori határban fekvő Stapar falu volt, ahol a szőttesek félig kézműipari termékké váltak.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Fejviseletek

A fejviselet a nő társadalmi státuszát jelezte; minden változás új darabot hozott A vajdasági szerb esküvői szokás szerint a menyasszony a házasság napján kapta meg az asszonyi fejfedőt, amelyet ünnepeken, templomban, látogatásokon és vasárnapokon viselt A menyasszonyi ubrađaj több jellegzetes elemből áll.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor

Tiszta szobák

A vajdasági parasztház fejlődését az osztrák építési szabályok határozták meg, igazodva a monarchia legszélesebb társadalmi rétegéhez: a falusi lakossághoz Ebből idővel sajátos, funkcionális és helytakarékos építészeti stílus alakult ki.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Üvegikonok

A múzeum 54 darabból álló, értékes üvegikon-gyűjteményt őriz, melyeket autodidakta festők készítettek Élénk színek és népi díszítés jellemzi őket, bizánci és barokk hatásokkal A mesterek a Balkán déli vidékeiről érkeztek, és a vajdasági ortodox hívek számára festettek.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor

Egyházi festészet

• A tér elsősorban vallási témáknak ad helyet. A 20. század elejéig az egyházi festészet volt a művészi kifejezés fő formája • Arsenije Vujić 1796-os ikonja, Szűz Mária a Kis Jézussal, arany háttérrel készült, a bizánci hagyományokra utalva.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor

Zsolnay cserépkályha

• A historizmus a 19. század második felének kedvelt stílusa volt, amely a barokk, gótikus és rokokó elemeit vegyítette • A múzeum egyik legkedveltebb darabja a Zsolnay-kerámiával díszített kályha, a pécsi mesterek kiemelkedő műremeke.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Polgári enteriőrök

• A 19. század második felében Európában divatba jöttek a történeti stílusok • A gazdag polgárság fényt, kényelmet és pompát keresett, amelyet leginkább a rokokó újjászületése elégített ki • A neo-rokokó gyorsan elterjedt Franciaországból Európa-szerte, különösen Bécsben.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Jeles zomboriak

• A portrégaléria a 19. századtól az iki háború közötti időszakig mutatja be Zombor nevezetes polgárait • A legtöbb mű Uroš Predićtől, a bécsi akadémiai realizmus mestertől származik • Láthatók Grigorijević Jelisaveta, Pavle Paphazi polgármester, Joca Lalošević és mások portréi, valamint Avram Mrazović és Niko Mihajlović képei.

Opširnije
... © G.Muzej Sombor

Erzsébet császárné (Sisi)

A művészeti gyűjtemény kiemelt darabja Tan Mor 1875-ös Sisi-portréja, amely az 1867-es kiegyezés tiszteletére készült, amikor Ferenc Józsefet és Erzsébetet magyar királlyá és királynévá koronázták

Opširnije
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor
... © G.Muzej Sombor

Kortárs művészeti galéria

A programot Milan Konjović indította 1961-ben. A gyűjteményben olyan jugoszláv művészek alkotásai találhatók, mint Zora Petrović, Edo Murtić, Lazar Vozarević, Miodrag B. Protić, Voja Stanić, Vladimir Veličković és mások.

Opširnije
... @NMKikinda

01. A Múzeum épülete – A Kúria

Kikinda legrégebbi egyemeletes épülete, 1839-ből, „Kúria” néven ismert („Curia” – bírósági terem). Egykor a Nagykikindai Kerület bírósági és közigazgatási hatóságainak székhelye volt 1876-ig. Az épületben mintegy negyven börtöncella volt; ma múzeumi raktárak találhatók benne. A Kúria ma Kikinda és a régió kulturális-történeti örökségének jelképe és őrzője.

Opširnije
... @gmkikinda
...

02. Kika, a mamut

Kikinda legismertebb őskori lakója, körülbelül 500 000 éves. Nedves sztyepeidőszakban élt, mamutokkal, hiénákkal és orrszarvúakkal teli környezetben. 1996-ban fedezték fel a „Toza Marković” téglagyárban az agyagkitermelés során. A szakemberek felismerték a csontokat, agyarakat és a koponyát – nagy kutatások kezdődtek. A sztyeppemamut több mint 4 m magas és kb. 7...

Opširnije
... @nmkikinda

03. Neolit település Iđoš mellett

• A Bánát első lakói kb. 8000 évvel ezelőtt éltek itt. • A legrégebbi neolit lelőhelyet Iđoš falunál találták meg, 7 km-re Kikindától. • A leletek között agyagedények, hálónehezékek, kőbalták, csontárak és emberi/állati vonásokkal bíró figurák szerepelnek. • A ház padlóján fennmaradt emberi lábnyom közvetlen bepillantást enged az őskori életbe....

Opširnije
... @nmkikinda

04. Rézkori temetők

Az őskori közösségek magasabb területeken temették halottaikat; ezért gyakoriak a temetők Észak-Bánátban. Fő lelőhelyek: Podlokanj, Mokrin, Ostojićevo és Iđoš (narancssárgával jelölve a térképen). A fémkorhoz – a réz- és bronzkorhoz – tartoznak. A legrégebbi lelőhely: a rézkori temető Podlokanjban. Jellegzetes tárgyak: „üreges lábú edények”, feltehetően étel hőkezelésére használták; példák a...

Opširnije
...
...

05. Bronzkori temetők

• A mokrini és az ostojićevoi temetők a korai és középső bronzkorból származnak. • Mokrinnál 312, Ostojićevo­nál 285 sírt tártak fel – minden korosztályból temettek ide embereket. • A csontok elemzése az étrendre, egészségre, nemre, életkorra és társadalmi státuszra utal. • A síredények ételek tárolására szolgáltak; ékszerek és eszközök kísérték...

Opširnije
... @nmkikinda

06. A korai történelmi korszak

Európa nagy része a Római Birodalomhoz tartozott; hatása Bánátban is érezhető volt. Észak-Bánátban a nomád szarmaták éltek, akik részben átvették a római tárgyakat és stílust. A népvándorlás számos népet hozott ezen a területen keresztül. A 6. századtól az avarok hosszabb ideig itt tartózkodtak; később a szlávok olvasztották be őket. A...

Opširnije
...
...
... @nmkikinda

07. Egy bánáti ház belső tere

Egy kb. 100 évvel ezelőtti tipikus bánáti ház rekonstrukciója. A bútorok, háztartási tárgyak és ruhák a mindennapi életet idézik meg. A komódon Uroš Čavić műhelyének üvegedényei láthatók. Čavić műhelye az egyetlen üvegfestő műhely volt Vajdaságban a 18. század végén és a 19. század elején. Díszítések: nemzeti motívumok, történelmi portrék, irodalmi...

Opširnije
...
...

08. Népi viseletek és az ötvös sapkája

A kiállításon szerb és magyar népviseletek láthatók. Különleges darab: a melenci ötvössapka, Kata Lončarski – „az Ötvös” – munkája. Selyemből és brokátból készült, aranyhímzéssel, drágakövekkel és gyöngyökkel díszítve. A 19. és 20. század elején a presztízs szimbólumának számított. Az anyós ajándékozta a menyasszonynak az esküvőn; ünnepi alkalmakkor viselték az első...

Opširnije
...
...

09. Régi háztartási tárgyak

Kiállítva: Singer varrógép, ruhaprés („rolja”), bölcső, konyhabútor, edények és fali tányérok. „Dozidnica” vagy „kuvarica” — dekoratív kendő a tűzhely fölött, gyakran tréfás feliratokkal. A nagy fa tárgy egy jégtároló – a hűtőszekrény elődje; fémbéléssel ellátott faláda, jégrekesszel és vízcsappal. A 19. században a jeget vermekben tárolták; Kikindának saját jéggyára is...

Opširnije
...

10. Munkák, mesterségek, házak

A makettek a 18–19. századi tipikus bánáti házakat mutatják be. Építőanyagok: föld, agyag, szalma, törek, nád és fa. A házaknak két szobájuk volt (vendég- és mindennapi szoba), konyhájuk és folyosójuk. Bár volt utcai bejárat, az emberek többnyire az udvar felől léptek be, ahol a mindennapi élet zajlott. Termékeny föld →...

Opširnije
...
...

11. Kikinda keletkezése és fejlődése

Kikinda viszonylag fiatal város, a 18. század közepén alakult ki. Pomorišjéról érkező szerb határőrök telepítették be; a hagyomány szerint alapítója Kristifor Kenđelac kapitány volt. A város Claudio Mercy gróf városrendezési terve alapján épült: derékszögben futó utcákkal és központi térrel.Régi neve: Nagy Kikinda (1947-ig). 1774 döntő év volt: Mária Terézia létrehozta...

Opširnije
...
...

12. Kikinda háborús története

A kiállított tárgyak a 19. és 20. századi háborúkról tanúskodnak. 1848–1849: Kikindát súlyosan érintette a forradalom; a konfliktusok társadalmi jelleggel indultak, majd etnikai síkra terelődtek; a várost többször felégették, jelentős veszteségekkel. I. világháború: ezreket mozgósítottak; a lakosok több fronton harcoltak; az önkéntesek segítették az 1918-as szaloniki front áttörését; a szerb...

Opširnije
...
...

13. Polgári Kikinda

A 19. század második felének felvirágzási időszaka. Iparfejlődés: malomipar, agyagkitermelés és vasút. A vasút összekötötte Kikindát Szegeddel és Temesvárral. A 19. század végéről származó várostérkép jól mutatja, hogy a település szerkezete alig változott. A falakon jelentős polgárok portréi láthatók (Nikola Aleksić festményei); kiemelten szerepel a Budišin család. Különleges kiállítási darab:...

Opširnije
...
...
...

14. Biológiai szertár és gyógyszerészet

A 19. század végére Kikindán jelentősen fejlődött az oktatás; a gimnáziumban Természetrajzi Múzeum jött létre. Az oktatás zoológiát, botanikát, mineralógiát és rendszertant foglalt magában. A kiállításon a 19–20. század fordulójáról származó, hiteles biológiai oktatási modellek láthatók (poszterek, növény-, baktérium- és gombamodellek, kőzetek, ásványok, fosszíliák, állatpreparátumok). A növénymodelleket a 19. században...

Opširnije
...
...

15. Kikindai festők

A folyosón a 20. század második felétől napjainkig készült kortárs műalkotások láthatók kikindai alkotóktól. Minden művészt egyetlen alkotás képvisel, betekintést nyújtva a helyi művészet sokszínűségébe. Gyakori témák: alföldi tájak, jellegzetes építészet és a helyi mentalitás. Ajánlott alkotások: „A nyáj őre” (Z. Mandić), „Falusi ház udvarral” (T. Vanjek), „Pihenés a ház...

Opširnije
Copyright:

@NMKikinda signs the copyright of the published text content and photos. Supported by The Ministry of Culture and Information of Rep. of Serbia in 2025.