Trg srpskih dobrovoljaca 21, Kikinda 23300
Kedd – Szombat 10:00–20:00
Vasárnap és Hétfő zárva
+381 230 421 239
Trg srpskih dobrovoljaca 21, Kikinda 23300
Látogasson el a Nagykikindai Nemzeti Múzeumba, ahol izgalmas történetek tárulnak fel a pleisztocéntől egészen a 20. századig!
@NMKikinda
Kikinda legrégebbi egyemeletes épülete, 1839-ből, „Kúria” néven ismert („Curia” – bírósági terem). Egykor a Nagykikindai Kerület bírósági és közigazgatási hatóságainak székhelye volt 1876-ig. Az épületben mintegy negyven börtöncella volt; ma múzeumi raktárak találhatók benne. A Kúria ma Kikinda és a régió kulturális-történeti örökségének jelképe és őrzője.
@gmkikinda
Kikinda legismertebb őskori lakója, körülbelül 500 000 éves. Nedves sztyepeidőszakban élt, mamutokkal, hiénákkal és orrszarvúakkal teli környezetben. 1996-ban fedezték fel a „Toza Marković” téglagyárban az agyagkitermelés során. A szakemberek felismerték a csontokat, agyarakat és a koponyát – nagy kutatások kezdődtek. A sztyeppemamut több mint 4 m magas és kb. 7...
@nmkikinda
• A Bánát első lakói kb. 8000 évvel ezelőtt éltek itt. • A legrégebbi neolit lelőhelyet Iđoš falunál találták meg, 7 km-re Kikindától. • A leletek között agyagedények, hálónehezékek, kőbalták, csontárak és emberi/állati vonásokkal bíró figurák szerepelnek. • A ház padlóján fennmaradt emberi lábnyom közvetlen bepillantást enged az őskori életbe....
@nmkikinda
Az őskori közösségek magasabb területeken temették halottaikat; ezért gyakoriak a temetők Észak-Bánátban. Fő lelőhelyek: Podlokanj, Mokrin, Ostojićevo és Iđoš (narancssárgával jelölve a térképen). A fémkorhoz – a réz- és bronzkorhoz – tartoznak. A legrégebbi lelőhely: a rézkori temető Podlokanjban. Jellegzetes tárgyak: „üreges lábú edények”, feltehetően étel hőkezelésére használták; példák a...
• A mokrini és az ostojićevoi temetők a korai és középső bronzkorból származnak. • Mokrinnál 312, Ostojićevonál 285 sírt tártak fel – minden korosztályból temettek ide embereket. • A csontok elemzése az étrendre, egészségre, nemre, életkorra és társadalmi státuszra utal. • A síredények ételek tárolására szolgáltak; ékszerek és eszközök kísérték...
@nmkikinda
Európa nagy része a Római Birodalomhoz tartozott; hatása Bánátban is érezhető volt. Észak-Bánátban a nomád szarmaták éltek, akik részben átvették a római tárgyakat és stílust. A népvándorlás számos népet hozott ezen a területen keresztül. A 6. századtól az avarok hosszabb ideig itt tartózkodtak; később a szlávok olvasztották be őket. A...
@nmkikinda
Egy kb. 100 évvel ezelőtti tipikus bánáti ház rekonstrukciója. A bútorok, háztartási tárgyak és ruhák a mindennapi életet idézik meg. A komódon Uroš Čavić műhelyének üvegedényei láthatók. Čavić műhelye az egyetlen üvegfestő műhely volt Vajdaságban a 18. század végén és a 19. század elején. Díszítések: nemzeti motívumok, történelmi portrék, irodalmi...
A kiállításon szerb és magyar népviseletek láthatók. Különleges darab: a melenci ötvössapka, Kata Lončarski – „az Ötvös” – munkája. Selyemből és brokátból készült, aranyhímzéssel, drágakövekkel és gyöngyökkel díszítve. A 19. és 20. század elején a presztízs szimbólumának számított. Az anyós ajándékozta a menyasszonynak az esküvőn; ünnepi alkalmakkor viselték az első...
Kiállítva: Singer varrógép, ruhaprés („rolja”), bölcső, konyhabútor, edények és fali tányérok. „Dozidnica” vagy „kuvarica” — dekoratív kendő a tűzhely fölött, gyakran tréfás feliratokkal. A nagy fa tárgy egy jégtároló – a hűtőszekrény elődje; fémbéléssel ellátott faláda, jégrekesszel és vízcsappal. A 19. században a jeget vermekben tárolták; Kikindának saját jéggyára is...
A makettek a 18–19. századi tipikus bánáti házakat mutatják be. Építőanyagok: föld, agyag, szalma, törek, nád és fa. A házaknak két szobájuk volt (vendég- és mindennapi szoba), konyhájuk és folyosójuk. Bár volt utcai bejárat, az emberek többnyire az udvar felől léptek be, ahol a mindennapi élet zajlott. Termékeny föld →...
Kikinda viszonylag fiatal város, a 18. század közepén alakult ki. Pomorišjéról érkező szerb határőrök telepítették be; a hagyomány szerint alapítója Kristifor Kenđelac kapitány volt. A város Claudio Mercy gróf városrendezési terve alapján épült: derékszögben futó utcákkal és központi térrel.Régi neve: Nagy Kikinda (1947-ig). 1774 döntő év volt: Mária Terézia létrehozta...
A kiállított tárgyak a 19. és 20. századi háborúkról tanúskodnak. 1848–1849: Kikindát súlyosan érintette a forradalom; a konfliktusok társadalmi jelleggel indultak, majd etnikai síkra terelődtek; a várost többször felégették, jelentős veszteségekkel. I. világháború: ezreket mozgósítottak; a lakosok több fronton harcoltak; az önkéntesek segítették az 1918-as szaloniki front áttörését; a szerb...
A 19. század második felének felvirágzási időszaka. Iparfejlődés: malomipar, agyagkitermelés és vasút. A vasút összekötötte Kikindát Szegeddel és Temesvárral. A 19. század végéről származó várostérkép jól mutatja, hogy a település szerkezete alig változott. A falakon jelentős polgárok portréi láthatók (Nikola Aleksić festményei); kiemelten szerepel a Budišin család. Különleges kiállítási darab:...
A 19. század végére Kikindán jelentősen fejlődött az oktatás; a gimnáziumban Természetrajzi Múzeum jött létre. Az oktatás zoológiát, botanikát, mineralógiát és rendszertant foglalt magában. A kiállításon a 19–20. század fordulójáról származó, hiteles biológiai oktatási modellek láthatók (poszterek, növény-, baktérium- és gombamodellek, kőzetek, ásványok, fosszíliák, állatpreparátumok). A növénymodelleket a 19. században...
A folyosón a 20. század második felétől napjainkig készült kortárs műalkotások láthatók kikindai alkotóktól. Minden művészt egyetlen alkotás képvisel, betekintést nyújtva a helyi művészet sokszínűségébe. Gyakori témák: alföldi tájak, jellegzetes építészet és a helyi mentalitás. Ajánlott alkotások: „A nyáj őre” (Z. Mandić), „Falusi ház udvarral” (T. Vanjek), „Pihenés a ház...
@NMKikinda rendelkezik a közzétett szöveges tartalom és a fényképek szerzői jogaival. A projektet a Szerb Köztársaság Kulturális Minisztériuma finanszírozta 2025-ben.
